A karácsony ünnepéhez az emberek által kapcsolt dolgok között hagyományosan ott vannak a játékvonatok is. Legyen szó mézeskalács-formákról, a karácsonyi vásárok attrakcióiról, magukról az ajándékokról, vagy csak egyszerűen az ünnepek alatt a szekrényekből gyakrabban előkerülő játékvonatokról. De vajon mennyire régi idők emléke ez, és mennyire éljük a mai napig a kapcsolatot a karácsony és a játékvonatok között?
Alig köröz már játékvonat a karácsonyfa alatt. Ezzel a címmel közölt körképet a modellvasutak helyzetéről az egyik stuttgarti napilap karácsony környékén. És hogy miért rajonganak a mai gyerekek kevésbé a hús-vér, vagyis hogy vas-réz modellekért? A játékkonzolok és virtuális valóságok sokkal teljesebbek és vonzóbbak a mai fiataloknak - és nem utolsó sorban olcsóbban beszerezhetőek a szülők számára.
Az emberek több okból keresték és keresik a modellvasutakat. Van akit a modellezés, valós vagy elképzelt világok részletgazdag felépítése vonz, van aki a játékot látja benne, és van, aki üzleti befektetésnek tekinti. A gyártók kínálata korábban egyértelműen egyszerre próbálta az összes igényt kielégíteni, ami azt eredményezte, hogy a termékek a speciális elvárásoknak nem feleltek meg, ugyanakkor nagyon drágák lettek. A csökkenő keresletre válaszul a gyártók csak emelték az áraikat, ami tovább erősítette a modellvasutak visszaszorulását.
A kétezres években egyre inkább előkerültek a családi örökségek, a használt modellek, amelyek csak újabb konkurenciát teremtettek a gyártók új termékeinek a piacon. Az eladások egyre inkább visszaestek, és 2005 és 2010 között számos patinás vállalat fizetésképtelenné vált, és a csőd szélére került. Néhány nagy gyártónak (köztük a baden-württembergi illetőségű Märklinnek és Fallernek) sikerült a válságból valamelyest talpra állnia, és az üzleti modell váltással legalábbis az eladások csökkenését megállítania az iparágban.
Az üzleti nehézségeket egyedül a gyerekek által a mai napig is széles körben kedvelt fából készült vonatok gyártói kerülték el, mint amilyen például a Brio is. Az ő termékeiket leginkább az egyszerűség jellemzi. Az egyszerű kezelhetőség és az egyszerű konstrukció. És éppen ez lehet a kulcsszó a jövő széles körben kedvelt modellvasútjához is.
A ma a televízió és a számítógép előtt felnövő gyerekeket és fiatalokat már egyre ritkábban csapja meg a gőzmozdony szele. Nemcsak a látványos, láthatóan mozgó alkatrésszel, füstöt és gőzt okádva közlekedő masinákkal találkozhatunk egyre ritkábban a vasutakon. A gyerekek is kevesebbet utaznak vonattal, kevesebb a vidéki nagymama, kevesebbet utazunk a vidéki rokonokhoz vasúton, kevesebb a családi és közösségi kirándulás, tábor, nyaralás, ahová vonattal mennénk. Kevesebb az alkalom, hogy a gyerekekben felébredjen a vasút iránti lelkesedés. De a saját kézzel való barkácsolás, ragasztás, papírmasé hegyek-völgyek gyártása sem vonzza már a fiatalokat. Az egyszerűbben felépíthető modellekkel azonban talán még utat lehetne hozzájuk találni. Ezzel párhuzamosan a konstrukció egyszerűsítése segíthetne abban is, hogy a szülők számára megfizethetőbb legyen a modellezés.
Mindez persze nem kell, hogy a magas színvonalú modellek végét jelentse, sőt, ne is jelentse azt. De csak a tömeges kereslet teszi lehetővé a gyártók számára, hogy tömegtermékek mellett a magasabb minőség iránti igényeket egy működőképes üzleti modellben ki tudják elégíteni. A modellvasút jövője szempontjából fontos lenne, hogy a speciális üzletek és webáruházak mellett a modellvasutak visszakerüljenek az áruházak, bevásárlóközpontok polcaira is, és ezzel újra utat találjanak minél több karácsonyfa alá.
