Stuttgartban a leggyorsabb és legpraktikusabb közlekedési eszköz a Stadtbahn. Rövid idő alatt, legfeljebb egy-két átszállással eljuthatunk vele a város szinte minden pontjára, ahol dolgunk akadhat.

13 vonalon róják naponta a Stadtbahn szerelvényei a várost, további 2 vonalon pedig nagyobb rendezvények alkalmával közlekednek. A város centrális jellegű közlekedési hálózatának, és a Stadtbahn-vonalaknak a belvárosi szakaszon fonódó vonalvezetésének köszönhetően tíz vonal megállóiban felszállva egyből a városközpontba juthatunk. Csupán három vonal biztosít keresztirányú kapcsolatokat a centrum érintése nélkül.

A stuttgarti Stadtbahn - sok más német városhoz hasonlóan - a villamosból nőtte ki magát. A második világháború után kibontakozó fejlődés egyik folyományaként mind jobban növekedésnek indult az autóforgalom, a városi utcák áteresztőképessége azonban értelemszerűen csak korlátozott mértékben tarthatott ezzel lépést. A 60-as években kibontakozásnak indult koncepció szerint a kötött pályás tömegközlekedés kapacitásának fejlesztése irányába, és a városi vasutak föld alá terelésével próbálták az utcákat tehermentesíteni.

Az U15 és az U5 a föld alatt találkozik a Charlottenplatz megállóban

Így tehát első lépésként a belvárosi villamossíneket Stuttgartban is egyszerűen elásták az utca szintje alá. Az alagutakat itt úgy alakították ki, hogy az 1000 mm-es nyomtávon, 2,2 m széles szerelvényekkel közlekedő villamosoknál nagyobb, normál nyomtávon, 2,9 m széles kocsikkal közlekedő metró is kényelmesen elférjen bennük, és a vonalak szintbeli kereszteződéseit is lehetőleg elkerülték a föld alatt. A metróüzem kiépítésére azonban végül nem került sor, ugyanis a város a Stadtbahn-koncepció megvalósítása mellett döntött. Ezt a legtöbb német várossal ellentétben egységes rendszerré sikerült fejleszteni, így itt nem találkozunk a sok más német nagyvárosra jellemző, többféle megoldást ötvöző kötött pályás közlekedési rendszerrel.

A Stadtbahn-rendszer több, mint a villamos, de kevesebb, mint a metró. Ahol erre lehetőség volt, ott a zárt pályás kialakításra, valamint - a külvárosokban is, illetve főleg nagyforgalmú részeken - föld alatti vonalvezetésre és a szintbeli keresztezések elkerülésére törekedtek. Az autóközlekedéstől való függetlenség így nem akkora, mint a metró esetében, de lényegesen nagyobb, mint az átlagos villamosvonalak esetében. A szerelvények mérete tekintetében is elmozdulás történt a metró irányába, hiszen a méteres nyomtáv feladásával a normál nyomtávra tértek át, és a 2,65 m-es kocsiszélesség is nagyobb a korábbi villamosokénál, de elmarad a metróétól.

A város olyannyira következetesen kitartott a koncepció mellett, hogy az alacsony padlós járművek széles körű gyártásának kezdeteit megelőzően elhatározott, a magas padlós szerelvényekkel és magasított peronnal kiépülő, de végső soron szintbeli, akadálymentes beszállást lehetővé tevő rendszer alapjaiban a mai napig változatlan. A város ezzel megspórolta az alacsony padlós konstrukció gyermekbetegségeivel, jármű-befogadóképességet korlátozó hátrányaival folytatott küzdelmet, mégis a szinte minden megállóban kialakított rámpáknak és lifteknek köszönhetően biztosítja az akadálymentes tömegközlekedést. Cserébe a felszíni megállók magas peronjai a városkép meghatározó elemei lettek.

A Plieninger Straße megálló magasított peronnal az U3 vonalon

A Stadtbahn koncepció megvalósításával párhuzamosan az autóközlekedés szintén utcaszint alá való terelésével, és a hegyen átvezető alagutak építésével sikerült a városközpont egy részét szinte teljesen átadni a gyalogosoknak. A Königstraße, ahol korábban villamos is járt, teljes egészében sétáló és bevásárló utca lett, amelyet hétköznap délutánonként és szombaton tömegével vesznek birtokba a városlakók és a turisták. A Königstraßén a keresztirányú forgalmat teljesen megszüntették, illetve a föld alá terelték, és a környező utcák is erősen forgalomcsillapítottak, lényegében csak az üzletek ellátására szolgáló forgalom zajlik rajtuk, vagy azok is sétálóövezetek. A város háború után megmaradt, illetve újjáépített nevezetességei szinte kivétel nélkül ebben a sétálóövezetben találhatóak.

Egy U5 vonalon közlekedő kocsi a Möhringen Bahnhof megállóban

A város turisztikailag fontos központjának utcáin tehát nem találkozunk a Stadtbahn sárga szerelvényeivel, azonban ha a föld alá térve mégis felszállunk rájuk, a város további érdekes pontjaira is eljuthatunk. Érdemes tehát felkutatni, merre kanyarognak innen, a völgyből a hegyoldalakra felkúszó vonalak.

Források:
de.wikipedia.org
ssb-ag.de
hampage.hu

Stuttgart főpályaudvarán négy nagy európai vasúttársaság szerelvényei vendégeskednek rendszeresen. A német vasutak (Deutsche Bahn, DB) számára Stuttgart természetesen regionális csomópont, de számos távolsági vonat megállóhelye is. Emellett a francia SNCF, a svájci SBB és az osztrák ÖBB távolsági vonataival találkozhatunk az állomáson.

A nagysebességű közlekedésre alkalmas vonatok ezen vasúttársaságok zászlóshajói, és mivel Stuttgart az európai gyorsvasúti hálózat része, nem véletlen, hogy a négy vasúttársaság szuperexpresszei is gyakran megfordulnak az állomáson.

DB

A DB InterCity Express (ICE) márkanévre keresztelt, nagysebességű közlekedésre alkalmas vonatai Stuttgartból legalább órás gyakorisággal biztosítanak összeköttetést a Németország középső és északi része irányába. A vonatok egy 250-280 km/h-s legnagyobb sebességre kiépített szakaszon jutnak el Mannheimig. Mannheimből a közvetlen járatok Frankfurt felé közlekednek tovább. A Mannheimtől délre, Karlsruhén át a Rajna-völgyben futó és a nyugat irányba, Saarbrückenig (és onnan tovább Párizsig) vezető vonalakra Stuttgartból csak átszállással juthatunk el. A Frankfurt Flughafen vagy Frankfurt Hauptbahnhof állomáson keresztül közlekedő közvetlen vonatokkal Berlin, Hamburg vagy a Ruhr-vidék érhető el.

 Az 596-os számú, Berlin Ostbahnhof felé ICE 1 szerelvénnyel közlekedő vonat a stuttgarti főpályaudvaron

Az ICE-k egy része Stuttgartban fordul, de túlnyomórészt Ulmon és Augsburgon át Münchenig közlekednek tovább. Míg a Stuttgart és Mannheim közötti szakaszon a távolsági vonatok elkülönített, nagysebességű közlekedésre alkalmas vágányokon haladnak, addig Stuttgart és München között a hagyományos pályán osztoznak a regionális vonatokkal. Ez a pálya München és Augsburg között ugyan 200 km/h sebességet is lehetővé tesz, a sváb hegyvidékhez érve azonban, különösen Ulm és Stuttgart között a viszonylag szűk kanyarulatokban közel sem használható ki a szuperexpresszek teljesítőképessége. Igaz a vonat még így is versenyképes alternatíva az autóval szemben a Stuttgart-München viszonylaton, főleg ha útépítés, baleset vagy a szokványos hétköznapi forgalom nehezíti az előrejutást az A8-as autópályán.

München-Dortmund között közlekedő ICE 2 szerelvény a stuttgarti főpályaudvaron

A németek azonban közel sem elégedettek mindezzel, és a DB életre hívta a Stuttgart-Ulm vasúti projektet, amely egy teljesen új nyomvonalon kialakított, alagutakkal és viaduktokkal sűrűn tarkított pályán hivatott megteremteni a két város közötti nagysebességű vasúti kapcsolatot. A projekt része a stuttgarti fejpályaudvar átépítése föld alatti átmenő pályaudvarrá. A projekt olyannyira vitatott, de emellett olyannyira sokszínű is, hogy annak jó néhány önálló bejegyzést is érdemes lesz majd szentelni.

SNCF

A francia vasúttársaság a TGV Est (Párizs-Strasbourg) vonalon közlekedő szuperexpresszei naponta néhányszor átkelnek a Rajnán, és a délnémet városoknak is közvetlen gyorsvasúti összeköttetést biztosítanak Párizs irányába. A napi 4-5 vonatpár Karlsruhe érintésével Stuttgartig közlekedik. Napi egy-két alkalommal a vonatok Ulmon és Augsburgon át Münchenig is elmennek.

Paris Est felé közlekedő TGV Duplex a stuttgarti főpályaudvaron

A német oldalon jelenleg nincs olyan pályaszakasz, ahol a TGV-k teljesítőképességét igazán ki lehetne használni, a vonatok nemigen közlekedhetnek 200 km/h fölötti sebességgel. A Párizs-Stuttgart-München viszonylat előnye, hogy a TGV közvetlen összeköttetést teremt, és a francia szakasz nagysebességű kiépítettségének köszönhetően leginkább Karlsruhéból és Stuttgartból indulva a repülőgéppel versenyképes párizsi kapcsolat áll az utazóközönség rendelkezésére.

A Párizs-Stuttgart-München viszonylaton jellemzően a TGV Duplex szerelvényeivel találkozhatunk. A TGV Duplex kétszintes kialakításának köszönhetően a szerelvények rövidebbek például egy átlagos ICE-szerelvénynél, azonban megközelítőleg ugyanannyi utas szállítására képesek. A szerelvényekben az 1. és 2. osztályon is jellemzően 3-3 kocsi közlekedik.

SBB

A svájci vasutakat sokkal inkább ismerjük az extrém emelkedőkről, mint az extrém sebességekről. A svájciaknak nincs is külön szerelvényük a nagysebességű távolsági összeköttetésekhez. A Stuttgartból déli irányba, a Fekete-erdő keleti oldalán a svájci határig futó vonal sem alkalmas a nagysebességű közlekedésre. A vonalon a svájci vasúttársaság IC-kocsijaival közlekedő vonat jelenti a leggyorsabb vasúti közlekedési lehetőséget. Az IC Zürich és Stuttgart között jár, a szerelvényt a német oldalon a DB mozdonyai húzzák. Az alig 100 km-re nyugatra, a Rajna-völgyében kiépült Zürich-Basel-Karlsruhe nagysebességű vonal mellett a Zürich-Stuttgart kapcsolat inkább csak regionális jelentőségű.

Az SBB Zürichbe induló intercity vonata a stuttgarti végállomáson

ÖBB

Ausztria Svájchoz hasonlóan alpesi ország, így nem igazán jellemzőek rá a nagysebességű vasútvonalak. Az ÖBB azonban távolsági összeköttetésekhez létrehozta a Magyarországon is ismert RailJet márkát, mely erősen leegyszerűsítve egy meghatározott, és jól kidolgozott arculattal közlekedő intercity szerelvényt takar. Az osztrák RailJet-hálózat nyugati vége egészen Frankfurt am Mainig nyúlik el, ahová a vonatok Stuttgarton át közlekednek. A Budapestről induló Railjetek rendes végállomása München, azonban hetente két alkalommal, szombaton és vasárnap reggel Stuttgarton át Frankfurtig közlekednek. Habár ezek a járatok elsősorban turisztikai célú utazásoknak kedveznek, ez a RailJet vonal jelenti jelenleg az egyetlen átszállásmentes vasúti összeköttetést Budapest és Stuttgart között.

ÖBB eurocity vonat Stuttgartban (forrás: www.fr-strab.de)

Egyébként az ÖBB rendes intercity kocsijai rendszeresen megfordulnak Stuttgartban különböző viszonylatokat teljesítve. Az eurocityként is közlekedő szerelvényeit rendszerint az ÖBB mozdonyai hozzák Ausztriából. Ezt technikailag megkönnyíti, hogy a német és az osztrák elektromos vasúti vontatási rendszer azonos, így a mozdonyok viszonylag egyszerűen alkalmassá tehetők az egymás vonalain történő közlekedésre. Az ÖBB mozdonyait a stuttgarti fejpályaudvaron rendszerint DB-mozdonyok váltják fel a fordulónál, és húzzák a vonatot a távolabbi németországi célok irányába. Az ÖBB-mozdonyok később egy Ausztriába visszafelé tartó másik szerelvényt vesznek át a stuttgarti fordulónál.

Stuttgart nem válhatott volna jelentős közigazgatási és gazdasági központtá, ha a város nem lenne jól elérhető a külvilág számára, s a külvilág sem lenne jól elérhető a stuttgartiak számára, különös tekintettel a hatalmas mennyiségű árura, amit a városban és vonzáskörzetében állítanak elő.

Stuttgart Baden-Württemberg egyik legfontosabb regionális elosztószerepet betöltő közlekedési csomópontja, mely a városnak és környékének nagyon jó kapcsolatokat biztosít az európai és világszinten legfontosabb csomópontok irányába.

Repülőn

Stuttgart nemzetközi repülőtere a várostól délre helyezkedik el. A reptér kis és közepes hatótávolságú gépek fogadására alkalmas, ennek megfelelően németországi és európai városokba, valamint földközi-tengeri és atlanti üdülőhelyek irányába indulnak járatok. A Germanwings légitársaságnak köszönhetően napi 1-2 járatpár közlekedik a Stuttgart-Budapest viszonylaton is.

A repülőtér és a városközpont között helyi jelentőségű vasútvonal (S-Bahn) teremt közvetlen kapcsolatot.

Parkolótér és kifutópálya egy érkező repülővel

Hajón

A város folyója, a Neckar a Duna forrásvidékének közelében, a Fekete-erdőben ered, azonban a nagy európai vízválasztónak azon az oldalán, melyről az Atlanti-óceánba ömlenek a vizek. A Neckar Stuttgart vonzáskörzetébe érve, Plochingentől hajózható, és jelentős logisztikai kapcsolatot teremt a helyi ipar számára a Rajnán keresztül az európai folyami hajózási útvonalak irányába. A folyón csak kisebb merülésű, keskenyebb teher- és személyhajók közlekedhetnek. A folyó erősen szabályozott, számos vízlépcső és vízerőmű található rajta, melyeken keresztül zsilipeléssel közlekedhetnek a hajók. Az egyik ilyen duzzasztómű éppen Stuttgartnál található.

A cannstatti duzzasztómű közúti híddal

Közúton

A városba irányuló személy- és teherforgalom jelentős összeköttetései a várost érintő autópályák is, melyek az európai közúti közlekedési folyosókba kapcsolják be Stuttgartot. A várost délen érinti az A8-as autópálya, mely jelentős európai tranzitkorridor, Dél-Németországot kelet-nyugati irányba szeli át, és az osztrák határtól, Salzburg térségéből Münchenen, Augsburgon, Ulmon és Stuttgarton keresztül Karlsruhéig, csaknem a francia határig bonyolítja a közlekedést. Ez a folyosó a Magyarországról Ausztrián át Nyugat-Európa felé irányuló forgalom egyik fontos útvonala is egyben.

Stuttgarttól nyugatra halad az A81-es autópálya, mely inkább regionális forgalmat bonyolít, és a svájci határtól, Zürich irányából indulva, Baden-Württemberget észak-déli irányba átszelve biztosít összeköttetést Stuttgarton és Heilbronnon át Würzburgig a kelet-nyugat irányú közlekedési folyosók között.

Az A8 Stuttgartnál

Vasúton

Stuttgart vasúti szempontból egy fontos kelet-nyugat irányú tranzitkorridor mentén fekszik, mely németországi szakaszán lényegében párhuzamosan halad az A8-as autópályával. A tranzitkorridornak köszönhetően Stuttgart jelentős gyorsvasúti kapcsolatokkal rendelkezik Münchenen át Ausztria, Karlsruhén át Franciaország, és Mannheimen át a Rajna-völgy irányába.

A város sajátos fekvésének köszönhetően a vasútvonalak városba történő felszíni bevezetése csak egy irányból, a Neckar-völgye felől lehetséges, ezért Stuttgart fejpályaudvarral rendelkezik. Ide futnak be a regionális vonalak szerelvényei is.

A főpályaudvar elhelyezkedésének köszönhetően a távolsági járattal érkező utas egyből a városközpontba érkezik, ez egyben a városi tömegközlekedés súlypontja és legfontosabb átszállási pontja is egyben.

A stuttgarti főpályaudvar épülete bal oldalon a szőlőhegyek lankáival

Külföldön élő magyarként én is eljutottam arra a pontra, amelyre sok hosszabb-rövidebb ideig külföldön tartózkodó honfitársunk eljut: egy blog írásába kezdek. Egy blogéba, amely az otthoni családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek élménybeszámolóként szolgál, de egy kicsit azoknak is szól, akik ismeretlenként érdeklődnek azok iránt a dolgok, helyek, események iránt, amelyek a világ egy picit távolabbi szegletében, más kulturális és technikai környezetben élhetők meg.

A világ eme szeglete, amit én egy kicsit alaposabban felfedezhetek, a svábok fővárosa, Stuttgart, amely számos világcégnek, így a Mercedesnek, a Porschénak és a Boschnak otthona is egyben. Stuttgart Németország egyik legnagyobb tartományának, Baden-Württembergnek a központja, mely az ország délnyugati, Franciaországgal, Svájccal és Ausztriával határos részén helyezkedik el.

Sok tekintetben összemérhető a tartomány Magyarországgal, pl. az egyik folyója a Duna, más szempontból azonban különbözik, pl. észak-déli kiterjedése nagyobb, mint a kelet-nyugati. De ez nem baj, hiszen éppen ezekben a hasonlóságokban és eltérésekben lehet számtalan érdekességet felfedezni.

Bár ez nem különösebb stuttgarti vagy baden-württembergi specialitás, én személyesen lelkesedem az ottani kötött pályás közlekedésért, ezért úgy döntöttem, hogy bár eddig nem voltam különösebb vasútrajongó, mégis az én amatőr szintemen belevágok ebbe a témába, és szabadidőmben a stuttgarti és környékbeli kötött pályás közlekedés sajátosságainak és különlegességeinek nyomába eredek. Sok bejegyzést szeretnék ezért ennek a témának szentelni, és ezért is vettem bele a blog címébe a Stuttgart mellé a pálya (Bahn) szót.

A pálya szó mentén azért közeli és távolabbi témák felé is elasszociálok majd, de néha egyszerűen elhagyom a 'h' betűt, és arról írok, ami Stuttgartban és környékén látható és történik.